Az M1-es autópálya építése, Tatabánya-Újvárossal a háttérben
Az M1 autópálya az ország észak-nyugati részének fő közlekedési útvonala (Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom), amely része a nemzetközi autópálya-hálózat E60 jelzésű útjának. Teljes hossza az országhatárig 170 km; építése több ütemben, szakaszosan zajlott az 1960-as évek végétől egészen az 1980-as évek végéig. Első szakasza Budapest és Törökbálint között (12 km) közös nyomvonalon vezet az M7-es autópályával, ezt a szakaszt többszöri fejlesztéssel idővel 2x3 sávosra bővítették. A Törökbálint-Tatabánya közötti szakasz (16–60 km) tervezése 1969-ben kezdődött meg, amelynek során kiderült, hogy a korábbi fejlesztési koncepcióban meghatározott nyomvonalat módosítani kell. A Törökbálint-Bicske útvonalon, ahol a koncepció a meglévő út fejlesztését irányozta elő, a részletes vizsgálatok alapján kiderült, hogy a 120 km/h tervezési sebességnek megfelelő műszaki jellemzők biztosításához a meglévő utat 30%-ban fel kellene bontani, ezért a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve új nyomvonalon teljesen új autóút építése mellett döntöttek a szakemberek. Az M1 autópálya első önálló szakasza az 57 km hosszú Tatabánya és Győr közötti, két ütemben megépült, „fél-autópálya” vonala volt, amelynek Tatabánya és Komárom közötti (61–86 km) szakaszát 1975 novemberében, Komárom és Győr közötti részét 1977-ben adták át a forgalomnak. További 7 km-es szakaszát az új Hegyeshalmi autópálya határátkelőhely kiépítése kapcsán 1981-ben avatták fel.
Az M1-es autópálya építése, Tatabánya-Újvárossal a háttérben
Az M1-es autópálya építése, Tatabánya-Újvárossal a háttérben