Az UVATERV a megalakulásától kezdve foglalkozott autóbusz-állomások és pályaudvarok tervezésével, ennek keretében az egri autóbusz-pályaudvar 1967-ben épült Dianóczki János tervei szerint. Az építésre kijelölt terület lényegében egy dombtetőn volt, mely a városközpont felé lejtett; a város kedvezőtlen úthálózati szerkezetéhez a székesegyház mögötti szabad terület kedvező helyet biztosított. A viszonyokat tekintve fejpályaudvari megoldás tervezése vált célszerűvé, biztosítani kellett az autóbuszok teljes visszafordulását. A gazdaságos építés és kedvező minimális helyfelhasználás érdekében a visszafordítható úthálózatot használták fel kör alaprajzú pályaudvarrá. Ez az első ízben alkalmazott megoldás lehetővé tette az autóbuszok praktikus közlekedését, valamint a gyűrű alakú perontető az utasok védelmét szolgálta. Az építmény két részből áll: a gyűrű alatti tetőből és a cikkely alakú felvételi épületből, mely belülről csatlakozik a körgyűrűhöz. A perontető 18 db héjelemsorból áll össze. Egy-egy elem átlagosan 8x8 méter alapterületű. Az elemek befelé döntve vannak elhelyezve, ferde pillér-alátámasztással, amire a gyűrűhatás kihasználása adott lehetőséget. Ez a megoldás esztétikailag is rendkívül kedvező lett, mert dinamikus vonalvezetést mutat.