A második világháború következtében hazánkban elpusztult az összes Duna- és Tisza-híd, a közúti és vasúti hidak közel háromnegyede, az 50 méternél hosszabb hidaknak pedig 90%-a. Az UVATERV elődje, az ÁMTI 1948 szeptemberében létrehozta hídrészlegét a közúti és vasúti hidak tervezésére; majd 1950-ben létrejött a hídtervező iroda Sávoly Pál vezetésével. Több, tevékenységi kör szerint beszélhetünk a hídiroda munkásságáról: 1948-1954 között a hidak helyreállításának tervezése folyt, 1955 és 1968 között a hidak korszerűsítése, 1969-től 1986-ig tipizálás és előregyártás, majd 1987-től 2000-ig újszerű, nagy hidak építése. Az 1986-ban újjáépített, háromnyílású, rácsos hegesztett acélszerkezetű Szentes–csongrádi vasúti Tisza-híd hazánk legnagyobb nyílású rácsos hídja. Acélszerkezetének tömege 2930 tonna, ezzel a legnagyobb tömegű magyarországi Tisza-híd. Tervezője Gáli Endre és Gazsó Gyula, főtervezője Néveri Imre volt.