A paksi vasútvonal 1896-os átadásakor még csak kis Helyi Érdekű Vasútként (HÉV) üzemelt Szabolcs (Pusztaszabolcs)-Adony-Paks vonalon. A II. világháború után beinduló iparosítás miatt először az 1950-es években történt jelentős változás, amikor kiépítették a Sztálinváros (Dunaújváros) és Rétszilas közötti vonalszakaszt, melynek feladata a komlói szén útjának lerövidítése volt a Dunai Vasmű felé. Ebbe csatlakozott be a paksi szárnyvonal.
Az 1970-es években egy újabb nagymértékű beruházás indokolta az új épülő városrészhez közelebbi vasútállomás és felvételi épület építését. Az építészeti terveket későmodern stílusban Horváth László készítette 1975-ben (UVATERV), a belsőépítész és az egyedi bútorok tervezője Hornicsek László (UVATERV) volt. Az épület négy egységből áll: egy szélső klinkertégla borítású üzemi részből, a tetősíkból kiemelkedő üvegfalakkal határolt utasvárócsarnokból, a szintén klinkertégla borítású poggyászkezelő részből, az épületcsoport másik végén pedig egy fedett, oldalról nyitott utasváró található. Érdekessége az épületnek a város és a vágány felőli előtetőkön elhelyezett ismeretlen alkotótól származó zománc társművészeti frízsor, mely rokonságot mutat Lantos Ferenc a volt pécsi DÉDÁSZ számítóközpontra készült frízlemezeivel.