A kunszentmártoni az első hazai híd, amit francia szabadalom alapján, előregyártott vasbetonelemekből, szabad szereléssel építettek. Az 1970-es évek elején a hidak kivitelezésével foglalkozó Hídépítő Vállalat megvásárolta a házgyári építészetből kiinduló technológiát, ami máig felgyorsítja a hidak és a felüljárók elkészülését. A tartó- és felszerkezeti elemek párhuzamos előállítása miatt nem kell megvárni utóbbiak gyártásának elkezdésével az alapozás és a pillérek telepítését, a „szabad szerelés” pedig az időigényes és vízállásfüggő állványozást váltja ki. A gyakran helyszínen gyártott felszerkezeti elemeket futódarukkal mozgatva, a támasztók felől egyszerre szerelik: ragasztással rögzítik őket egymáshoz, majd az egész felszerkezetet tartó, feszítő acélkábelekkel összehúzzák. Betonozni csak az alkotóelemek illesztései között kell.
Kunszentmárton, Köröstarcsa és Körösladány régi hídjainak lecserélésekor (1975 és 1979 között) „meghonosított” szabadalom bevezetéséért a Hídépítő Vállalat vezetői és a hidakat tervező Reviczky János 1978-ban Állami Díjjal lettek kitüntetve. A kunszentmártoni híd kifejezetten gyorsan, 3 év alatt épült fel, a kivitelező vállalat átadása után a technológia kiterjesztésével kezdett foglalkozni, további elemek előregyártását és a nagyobb fesztávolság áthidalását tűzték ki célul.