Az IPARTERV-es Csaba László tervei alapján 1960–1961 között épült balatonfüredi mentőállomás mind formailag, mind építőanyag használatában jól illeszkedett a kor balatoni építészetébe. Az Országos Mentőszolgálat két gépkocsis mentőállomása részére a Füreden kijelölt terület ugyan kedvezőtlen adottságokkal rendelkezett, az építész ügyesen oldotta meg az ezzel járó problémákat. Az út szintjénél 1,80 méterrel magasabban fekvő telekre, a szintbeli különbségeket kiküszöbölve és okosan kihasználva tervezte meg épületét, amely végső formájában egy jól használható állomást eredményezett. A garázst az utca felől 8%-os emelkedővel lehetett megközelíteni, míg az egyéb kiszolgáló helyiségek, amelyek a garázs szintjénél magasabban helyezkedtek el, lépcsőn voltak elérhetőek. A telek végében lévő még magasabb emelkedőre került a gondnoki lakás. Ezzel a megoldással a garázs nagyobb légterét lezáró födém a melléképületek födémével kapcsolódott össze, ami az épület formai jellegzetességévé vált. A ház hézagolt nyerskőfalazattal készült, a beton szerkezetek nyersen maradtak. A nyílászáró szerkezetek részint fából, részint idomacélból készültek.