A keszthelyi barokk stílusú kastély építése a XVIII. század közepétől egészen az 1880-as évekig húzódott, amikor a nagyszabású átépítés és bővítés után elnyerte végleges formáját. A XVIII. század közepén épített első kastély a dunántúli barokk építkezésekre jellemző észak-olasz-francia hatást mutatja. Az első átépítés alatt a homlokzat nem változott, csupán a lakóhelyiségek számának növelésére nagyobbították az oldalszárnyakat. A második nagyméretű átalakítás Festetics György elképzeléseit valósította meg. A főépület és a szárnyépületek megemelkedtek egy emelettel, ekkor építették a ma is fennálló könyvtárat, kápolnát és levéltárat. A kastély barokk díszítőelemeit ebben a periódusban copf dekoráció váltotta fel. A harmadik, utolsó átépítés a hercegi rangra emelkedett Festetics Tasziló idejében valósult meg 1883 és 1887 között; a kastély egész régi északi szárnya – középtornyos neobarokk formát, valamint újabb épületrészeket kapott. Ekkor veszítette el az U alakú, cour d’honneur elrendezésű, egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata a korábbi szimmetriáját. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. Az épületegyüttes helyreállítását (ahogy a dégi Festetics-kastélyt is), a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervezte az 1980-as években (Zalaváry Lajos, Csontos Csaba, Dobozi Miklós építészek és Detre Villő belsőépítész közreműködésével).